AtLiGa

Mátyás király könyvtára

 Mátyás király budai palotáját mindenki megbámulta; egyesek a tágas ebédlőket, a fényes hálószobákat dicsérték, mások a berakásokkal ékes ajtófélfákat vagy kandallókat, amelyeknek tetején szebbnél szebb szobrok állotta. Sokan megbámulták a könyvesházat is, amely görög és latin könyvekkel volt tele. Különösen a könyvek kötése tetszett a látogatóknak: minden köteten Mátyás király címerét látták. Ezért aztán a Corvin névről el is nevezték a könyveket korvináknak.

Tetszett a díszes könyv mindenkinek, de az olvasáshoz ekkor még kevesen éreztek kedvet.

Történt egyszer, hogy Mátyás szürkületkor bement a könyvesházba, mert maradt néhány perce, amit kedves könyvei között tölthetett. Hát ahogy belépett, megpillantott egy rongyos fiút, aki a hátsó kijáraton el akart illanni.

- Megállj! – kiáltotta a király.

A fiú megállt, és álló helyében úgy reszketett, mint a nyárfalevél. Hóna alatt egy korvina letépett kötését szorongatta.

A fiú nem mert felelni a király szavára, csak állt, és reszketett a félelemtől.

A király megsajnálta, és azt mondta neki:

- Fiam, a könyveknek te a kötését tépted le, pedig annak a benne lévő tartalma az értéke. Én is azt tisztelem, amit a tudósok és az írók alkottak, azért köttettem be díszesen a könyveket. Te nem is tudod mitől fosztottad meg magadat, amikor a kötést ellopod, és a betűt itt hagyod.

De már akkor rohantak a könyvtárosok is és nyakon csípték a tolvajt. Mindegyikük ütni akart egyet, hogy saját vétkét takargassa, hiszen az ő hibájuk volt, hogy a fiú a könyvesházba besurranhatott.

De a király megvédte a fiút és azt mondta a könyvtárosoknak:

- Vegyétek el tőle, amit el akart lopni, aztán hagyjátok futni. Elég büntetés az neki, hogy egész életében a tudatlanság sötétjében kell botorkálnia.

Ebben az időben még a főurak sem ismerték az olvasás örömét.

Történt egyszer, hogy az urak a tanácsterem előszobájában gyülekeztek, mert a királyhoz még nem lehetett bemenni.

A főurak csendesen beszélgettek, nézelődtek, vitatkoztak és tréfálkoztak: múlatták az időt, ahogy ők maguk mondták. Múlt is az idő, kinek így, kinek másképpen, s hát egyszer Báthori Miklós püspök, aki egykor Olaszországban tanult, kihúzott a zsebéből egy kis kötetet, és olvasni kezdte.

Az urak bámulták és kinevették a püspököt, mert szokatlan volt előttük, hogy azon a helyen, ahol beszélgetni vagy udvarolni szoktak, valaki könyvet olvasson

Ahogy javában nevették a püspököt, kilépett Mátyás király, és mindjárt a püspök védelmére kelt.

Azt mondta az uraknak:

- Nagyon helyesen teszi Báthori Miklós, hogy a tétlenséget kerüli, olvas és tanul, amikor csak teheti. Akik kinevetik, ostobaságukról tesznek bizonyságot. Hát nem hallottatok Catóról, erről a bölcs és jeles római férfiúról? Cato a tétlenséget bűnnek tartotta, ezért minden percét okosan és előrelátóan beosztotta. Mindig volt nála könyv, s míg a római szenátus tagjai összegyülekeztek, olvasással töltötte az időt. Ha Báthori Miklós is ezt teszi ezért dicséret illeti meg, s nem csúfolódás.

A fecsegő urak elszégyellték magukat, s attól fogva a püspök háborítatlanul olvasgathatott a palotában.

1     Keresd meg a mondából, hogy mi volt jellemző a „könyvesházra”! Írd le röviden!
__________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________

2   Megtudhatod Mátyás nevét, ha megfejted a következő rejtvényt.
Csak a fehér négyzetekbe írhatsz!

1.      A mondában is említett „bölcs és jeles férfiú” neve

2.      Mátyás címerállata

3.      Itt található Mátyás szülővárosa

4.      Itt található Mátyás egyik híres vára

5.      Mátyás egyik hadvezérének a neve

6.      Itt áll a Kinizsi-vár

7.      A király is ez

8.      Mátyás anyjának a neve: Erzsébet

Megfejtés:___________________________

3     A megfejtésben szereplő latin szó jelentése hollós. Mit gondolsz, miért kapta a király ezt a nevet? Írd le!
_______________________________________________________________________________

4  Fogalmazd meg saját szavaiddal, hogy mit jelent Mátyás intelme!

„Fiam, a könyveknek te a kötését tépted le, pedig annak a benne lévő tartalma az értéke.”
______________________________________________________________________________
______________________________________________________________________________
______________________________________________________________________________