Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Vili manó varázscipője

2012.10.01

Vili manó varázscipője

 

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kis manó, aki Manóvár csodálatos országában élt. Vilinek hívták.

Történt egyszer, hogy Vili csent egy éretlen körtét. Megharagudott az öreg manó és így szólt hozzá:

- Te haszontalan adta-batta kölyke, nem megmondtam, hogy az éretlen körtét nem eheted meg. Most fölmész a szobádba és leírod tízszer, hogy "Nem eszem meg soha többé az éretlen körtét". Indulj! - és a kis manó szobája felé vezető lépcsőre mutatott.

Vili megsértődött és felrohant a szobájába. Elővette az utazóládáját és elkezdett csomagolni. Amikor készen lett nagy dérrel-durral lerohant a lépcsőn és elindult világgá.

Ment, mendegélt 7 nap és 7 éjjel. Egy odvas fa tövébe letette az utazóládáját és nagy búsan rátelepedett. Bánta már, hogy eljött otthonról. Amíg így szomorkodott kicsordult egy-két könnycsepp is a szeméből. Hiába törölte meg szemét csak hullt, hullt a könnye. Egyszer csak egy tündér jelent meg előtte. Így szólt hozzá a tündérke :

- Mi a baj kis manó? Segítek a bajodon csak mondd el nekem !

Vili válaszolt a tündérnek :

-Messze jöttem Manóvár csodálatos országától, és nem tudok visszatalálni oda. Kérlek szépen segíts rajtam !

- A varázspálcám azt mondja, hogy nincs szükség varázslásra, mert van nálad  valami, ami haza tud repíteni téged. Csak meg kell találni.

- Mi lehet az ?

- Nem tudom. Nézzük csak! Először is mi van alattad ? Állj csak föl !

- Az utazóládám - válaszolt Vili, azzal felállt.

- Ebben nincs semmi. Megkérdezem a varázspálcámat, hátha tudja - azzal úgy is tett

- Ő se tudja. Hm,hm... megvan. A cipő, ami rajtad van. Kié?

- A bátyámtól örököltem.

- Hány éves a bátyád ?

- 200 éves. Jelent ez valamit ?

- Hát akkor megvan. Ez varázscipő! Arra repít, amerre akarod.

- Köszönöm tündérke - azzal fölkapta utazóládáját és futott. Fölszállt és így beszélt cipőjéhez:

- Vigyél haza engem Manóvár csodálatos országába.

Repült Vili vissza az ő imádott kis országába. Éppen az öreg manóval találkozott először. Megkérdezte tőle :

- Most már szabad enni a körtéből, megérett ?

-Persze Vili. Egyél csak, amennyit akarsz.

Vili annyi körtét evett, hogy másnap nem fért bele semmi más.

A zöld cipőjét pedig az utazóládájába rejtette.

Így volt, vége volt, mese volt.