Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A koldus és a kereskedő

2008.12.22

A koldus és a kereskedő

 

Egy nap egy gazdag ember meglátogatott egy aszkétát, aki egyfolytában imádkozott és böjtölt. A vagyonos kereskedő meghatódott a másik Isten iránti alázatától és felajánlott neki egy zacskó aranyat.

Tudom, hogy jó célra fogod költeni, ezért azt akarom, hogy fogadd el tőlem! mondta.

Egy pillanat felelt az aszkéta Előbb tudnom kell, nem tilos-e elfogadnom a pénzed. Mondd, van még neked elég otthon?

Persze, legalább ezer ilyen zacskóm!

És mondd, szeretnél még egyszer ezer ennyi aranyat?

Természetesen! Mindennap keményen dolgozom, hogy több pénzem legyen ─ válaszolta a kereskedő.

És mégsem elég az, amennyid van?

Nem; mindennap imádkozom, hogy több legyen.

Az aszkéta ekkor visszaadta az arannyal teli zacskót a kereskedőnek.

Sajnálom, de nem fogadhatom el a pénzed. Nem volna tisztességes, hogy egy gazdag ember elvegye a koldus pénzét.

Engem nevezel koldusnak, s magadat gazdagnak?!

Természetesen. Gazdag vagyok, hisz megelégszem mindazzal, amit Isten ad nekem. Te pedig koldus vagy, mert mindegy, mennyit ad neked az Urad, mindig elégedetlen vagy és többért könyörögsz.