Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Játékfoglalkozások leírása

2009.01.06

 

 

 

1. Foglalkozás

 

célja: Egymás megismerése. Feszültség oldása. Együttműködés elősegítése.

 

 

 

A foglalkozás anyaga

A foglalkozás feladata

A foglalkozás eszközei

Ismerkedési és kapcsolatteremtő játékok.

- becenév, növény, állat, tárgy

- pókháló

- “Keresd a helyed!”

- “Bogozd ki!”

- Tanulságos mese (barátságról)

 

¨Ismerkedés.

¨Társas kapcsolatok kialakítása,

¨Térszemlélet fejlesztése.

 

 

 

·Írólap, színes ceruzák, (filctoll),

· színes fonal.

 

 

 

 

 

Ráhangolás

 

1. Írd rá egy lapra a becenevedet, rajzold le a kedvenc növényedet, állatodat és a kedvenc tárgyadat. Ha mindenki végzett, sorban bemutatkozunk.

 

 

 

Fő rész

 

2. Pókháló.

 

Fonalgombolyagot dobunk körbe bárkinek. (Lehetőleg olyannak, akit nem ismerünk.) Aki megkapta, mond magáról 5 mondatot, hogy hívják, hányadik osztályba jár, mit szeret csinálni, stb. A végén a kialakult pókhálót visszafejtve, újra elmondhatjuk, mostmár a társakról megtudott információkat.

 

 

 

3. „Keresd a helyed!”

 

A gyerekek a teremben elhelyezik személyes tárgyaikat. Szól a zene, közben a gyerekek össze-vissza mennek a terembe. Amikor elhallgat a zene, mindenkinek oda kell menni a teremben széthagyott tárgyához.

 

 

 

4. „Bogozd ki!”

 

A gyerekek körben állnak. Mindenki becsukja a szemét és kinyújtja a kezét. Meg kell fogni valakinek a kezét. Egy kezet, csak egy ember foghat, és mindig másét. Az a feladat, hogy kibogozzuk a kezeket. Ha jól végezzük a gyakorlatot két kört fogunk kapni.

 

 

 

Befejező levezető rész

 

5, Tanulságos mese a barátságról.

 

 

 

2. Foglalkozás

 

célja: A társak jobb megismerése. Kooperáció.

 

 

 

A foglalkozás anyaga

A foglalkozás feladata

A foglalkozás eszközei

Bizalomjátékok.

-akadálypálya

-grimaszjáték

-szóposta

-Mit tenne a másik?

-Irodalmi szöveg értelmezése (titok)

 

¨Mozgáskoordináció fejlesztése,

 ¨figyelem-koncentráció fejlesztése,

¨Együttműködés kialakítása

¨ Érzékszervek finomítása

·kréta

·mese

 

 

 

 

Ráhangolás

 

1. Szóposta

 

A gyerekek három oszlopba állnak. (magasságuk szerint) A hátul állónak a pedagógus súg valamit. Mindegyiknek ugyanazt. A szót előre kell adni. Az a csapat győz, amelyik a leggyorsabban és a leghibátlanabbul őrzi meg a szót vagy később a szókapcsolatot, rövidebb mondatot.

 

 

 

Fő rész

 

2. Akadálypálya

 

A teremben kialakítunk egy akadálypályát. Kiválasztunk 3 párt, akik versenyezni fognak. Az győz, aki előbb vezeti körbe bekötött szemű társát.

 

 

 

3. Grimaszjáték

 

A gyerekek 2 sorban ülnek, egymással szemben, velük szemben ül a grimasztükör. Mindenki a sorban torz pofát vág, és a tükör (vele szemben ülő oldal) utánozza. Egymás után végzik a gyakorlatot, s amint meglátták grimaszukat a szembenülőn, rögtön másik grimaszt vágnak. Cél: legyenek a megnyilvánulások minél tarkábbak. Később segítsük a munkát: dühös, vidám, irigy, bámészkodó, gúnyos, sértődött, szemtelen, félénk…stb.

 

 

 

4. „Mit tenne a másik?”

 

A pedagógus vagy a gyerekek közül valaki elmond egy helyzetet.

 

Pl.: a, Találsz az utcán egy pénztárcában 2ezer Ft-ot. Nincs senki a környéken és te már régen szerettél volna megvenni egy szép könyvet.

 

      b, Az iskolában az egy táska mellett találsz egy tollat. Te már régen szerettél volna egy ilyen tollat.

 

Egy önként vállalkozó gyerek kimegy a teremből, és azon gondolkozik, mit tenne az adott helyzetben. Bennmaradó társai röviden megbeszélik, mit gondolnak ők, mit tenne a kinn lévő gyerek. Majd a kiválasztott gyerek bejön, és elmondja mit csinálna ebben a szituációban. A csoport válaszát és az érintett válaszát összehasonlítják. Megbeszélik a helyes döntést.

 

 

 

Befejező levezető rész

 

5, Irodalmi szöveg értelmezése (titok)

 

 

 

3. A foglalkozás

 

célja: Mesterséges csoportok kialakításával a kooperáció elősegítése. Együttműködés kialakítása. Társas viselkedés szabályainak megértése.

 

 

 

A foglalkozás anyaga

A foglalkozás feladata

A foglalkozás eszközei

Együttműködés fejlesztő  interakciós játékok

· Közös rajzkészítés.

· Érzelmek kifejezése.

· Csináld amit mutatok!

·Figuraalakítás.

· drámajátékok segítő, előkészítő feladat: irodalmi szöveg értelmezése

¨ együttműködés fejlesztése,

¨figyelem-koncentráció fejlesztése,

¨ kommunikáció fejlesztése,

¨ Kreativitást, képzelőerő fejlesztése.

¨Vizuális emlékezet fejlesztése.

¨A gyerekek gondolkodásának alakítása.

 

· A1-es rajzlap

· színesceruzák

· (filctoll)

· szókártyák (emóciók)

· füzet, esetleg babzsák

 

 

 

1. Ráhangoló feladat.

 

Közös rajz  készítés.

 

A gyerekek körben ülnek. A kör közepén elhelyezünk egy rajzlapot, mellé mindenféle színest, filceket. A következő instrukciót adhatjuk a gyerekeknek: A rajz pl. élőlényt ábrázoljon. Egyszerre csak egy valaki rajzolhat. Nem emelheti fel a ceruzáját rajzolás közben. Tehát, csak egy vonalat húzhat. Mindenkinek kell rajzolnia a lapra.

 

Nevelési cél: együttműködés kialakítása. Szabálytudat kialakítása.

 

Képzési feladatok: Figyelem-koncentráció fejlesztése.

 

Eszközök: rajzlap, színesek, filctoll.

 

 

 

2. Érzelmek kifejezése. Interakciós játék.

 

A gyerekek párokban dolgoznak. Saját maguk választhatják meg, kivel szeretnének együtt játszani.

 

A játékvezető felsorol néhány emóciót, érzelmet, amelyek közül a tagok választhatnak. Ezeket kell bemutatni szoborként, vagy mozgás közben gesztusokkal kísérve. Mindenki szabadon választhat, hogy mit mutat be. A többieknek ki kell találniuk, milyen érzelmet látnak. Játék alkalmazása: emóciók – pl.: fájdalom, megvetés, félelem, gyűlölet, türelmetlenség, jókedv, meglepetés, közöny, izgalom, rettegés, aggodalom, düh, boldogság, szerelem…stb. Szabadon illetve kártyahúzás alapján is választhatnak a gyerekek.

 

Lehet nehezíteni, hogy 1 kártyára több érzelmet írunk.

 

Nevelési cél: Együttműködés kialakítása.

 

Képzési feladatok: Figyelem-koncentráció.

 

Eszközök: szókártyák

 

 

 

3. Mozgásos játék (vagy a, v. b, v. c verzió)

 

a, „Csináld, amit mutatok!” (Kommunikációt fejlesztő játék.)

 

Van egy játékot irányító személy. Először általában egy felnőtt bemutatja a játékot. A kezével, a szemével, az arcjátékával instrukciót ad a kiválasztott játszótársnak, amit végre kell hajtania. Nem lehet beszélni közben. Pl.: Kezével mutathatja, hogy álljon fel, magához hívja, vagy kezével int, hogy álljon fel, menjen oda valakihez és simogassa meg, vagy fordítsa a fejét balra. Majd szóban kifejthetik, mit csinált, mire kérte a játékirányító.

 

Nevelési cél: Együttműködés kialakítása.

 

Képzési feladatok: Képzelet fejlesztése. Figyelem-koncentráció fejlesztése.

 

 

 

b, Figuraalakítás

 

Egyszerű formákat rajzolunk fel a táblára. Ezeket kell a gyerekeknek a testükkel képezni, ábrázolni. Meg lehet próbálni a nagy betűk közül az egyszerűbbeket is.

 

Nevelési cél: Együttműködés kialakítása. Figyeljenek társaikra. Tolerancia kialakítása.

 

Képzési feladatok: Kreativitást, képzelőerő fejlesztése. Vizuális emlékezet fejlesztése.

 

 

 

c, Egyensúlyozó játék (Figyelem-koncentrációt fejlesztő játék)

 

Valami kisebb tárggyal, babzsákkal vagy füzettel egyensúlyozva leülnek, felállnak. Padon, asztalon, széken átlépnek, átmásznak a gyerekek, közben egyensúlyoznak.

 

Az alkarjukkal, vagy hátukat összeérintve is vihetik a tárgyat egy kijelölt helyre. Mindenféle tárggyal ki lehet próbálni. Egyre nehezednek a feladatok, de csak akkor, ha már könnyen megy. Lehet kombinálni a feladatot, navigációs játékkal. Ilyenkor párban dolgoznak a gyerekek. A pár egyik fele navigálja a feladatot, végzőt.

 

Nevelési cél: Együttműködés kialakítása. A játék örömforrás.

 

Képzési feladatok: Mozgásfejlesztés.

 

 

 

4. Irodalmi szöveg értelmezése (Társas viselkedés szabályainak megértése és betartása. Drámajáték segítő, előkészítő feladat)

 

Cím: „Ne nevess rajtam!”

 

Téma: „Kipécizés”. Dramatikus tevékenységek által értelmező reagálás a költői szövegekre.

 

Cél: Fölismerni és kihasználni az irodalom, a költészet erejét a tanulásban és a megértésben. Körbejárni és értelmezni a „kipécizés” fiktív helyzeteit a dráma védett keretei között. A „kipécizés” különböző nézőpontjainak és történeteinek árnyaltabb elemzésével esélyt adni a szemléletformálásnak, attitűdváltásnak.

 

Megjegyzés: Ezek a dramatikus tevékenységek alkalmazhatók általános és középiskolás közösségben is, annak érdekében, hogy segítsük a gyerekek és fiatalok együttgondolkodását a „kipécizés” megnyilvánulási formáinak és problémájának jobb megértésében. Alkalmasak arra is, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekeket és épp társaikat mélyebb tanulási folyamatba vonja be a dráma fiktív keretein belül: „együtt tanulva” a másságból, a kiszolgáltatottságból eredő helyzeteket és az erőszak működésének mechanizmusát.

 

Irányított kérdések lehetnek pl:

 

- Kiről szól leginkább a vers üzenete: agresszorról, az áldozatról, vagy a harmadik személőről?

 

- Miért írhatta ezt a verset a szerző?

 

- Megjelenít valamilyen konkrét eseményt a szöveg?

 

- Történt-e már veled hasonló, vagy azzal, akit ismersz?

 

- Milyen történetet vélsz felfedezni a szöveg hátterében, a szavak mögött?

 

- Melyek a legerősebb szavak, kifejezések, vagy költői képek a szövegekből, amelyeket a leginkább

 

- Próbál-e tanítani valamit neked ez a szöveg?

 

- Hogyan hatnak rád a sorok, a témáról alkotott korábbi nézeteidre?

 

 

 

Szövegek:

 

 

 

1. szöveg

 

Nézd azt a lányt ott…

 

Nézd azt a lányt ott

 

(jó messzire áll tőlem, ott vihorászik

 

a csajok között)

 

Bárcsak barátok volnánk

 

(mert mi barátok voltunk)

 

titkokat cseréltünk, beszélgettünk,

 

nevettünk együtt és halkan

 

súgtuk annak a nevét,

 

akitől azt akartuk, hogy legyen a barátunk.

 

 

 

Egy napon,

 

mintha elvágták volna: vége,

 

már nem kedvelt többet engem,

 

Egyedül hagyott,

 

mintha tettem volna valami rosszat.

 

 

 

Emlékszik-e még arra,

 

amikor titkokat cseréltünk,

 

beszélgettünk, nevettünk együtt

 

(nem is oly rég)

 

és halkan súgtuk annak a nevét

 

akitől azt akartuk

 

legyen        

 

               a barátunk?

 

 

 

2. szöveg

 

Szégyen

 

Van egy lány az iskolában,

 

Szemétkedtünk ma vele, megvicceltük és csúfoltuk őt,

 

A barátaim is kinevették:

 

Ártalmatlan kis tréfa volt ez,

 

Mondták – csak egy játék.

 

 

 

Most itt ülök a szobámban,

 

És szörnyen érzem magam.

 

Már nem ül arcomon vigyor

 

És nem vagyok már gondtalan.

 

Hogy fogok holnap a suliban

 

Belenézni a lány szemébe?

 

Bárcsak kihagytam volna…

 

Bárcsak ne lettem volna benne…

 

(Tracey Blance: Shame)

 

 

 

A felolvasást követően fel kell hívni a gyerekek figyelmét arra, hogy ami itt elhangzik, az köztünk marad. Nem beszélhetünk róla senkinek, én sem fogok.

 

Bevezető kérdések:

 

Ez a legrosszabb, ami ma egy iskolában megtörténhet?

 

Hogyan segíthetjük az áldozatokat?

 

Hogyan tudja egy iskolai közösség elérni, hogy véget vessen a „kipécizésnek”?

 

Mi a legfontosabb üzenet, amit közvetítenünk kell erről a jelenségről?

 

 

 

4. Foglalkozás

 

célja: Ünnepre hangolódás. Mikulás eredetének megismerése.

 

 

 

A foglalkozás anyaga

A foglalkozás feladata

A foglalkozás eszközei

Készülődés Mikulásra!

·Versek, mondókák gyűjtése

·Rajzkészítés

· Ablakdísz készítése

·szalvéta kiscipő hajtogatása

·Miért kapjak ajándékot?

· Szent Miklós legendája

¨ kommunikáció fejlesztése,

¨ együttműködés fejlesztése,

¨Verbális emlékezet fejlesztése

¨Kreativitás fejlesztése

¨Kézügyesség fejlesztése

·Versek, mondókák.

·Színezők.

·2 csomag piros színű több 3-4 rétegű szalvéta.

·Fehér géppapír 50 db.

·Szent Miklós legendája

 

 

 

 

 

 

Ráhangolás

 

1. Versek, mondókák gyűjtése

 

2. Mikulás rajz készítése

 

 

 

Fő rész

 

3. Ablakdísz készítése

 

Géppapírt 4-be hajtunk. Rárajzolunk egy mintát, majd kivágjuk.

 

 

 

4. Miért kapjak ajándékot?

 

Gondold végig, mi mindent tettél ebben az évben, amiért ajándékot érdemelsz? Segítettél-e másoknak?

 

 

 

Befejező levezető rész

 

5. Mese: Szent Miklós Legendája

 

 

 

5. Foglalkozás

 

célja: Ünnepre hangolódás. A karácsony üzenetének megértése.

 

 

 

A foglalkozás anyaga

A foglalkozás feladata

A foglalkozás eszközei

Kézműves  csoportfoglalkozás.

Ajándékok készítése karácsonyra.

· mézgyertya készítése

· karácsonyi üdvözlőlap készítése

lemeztechnika alkalmazásával.

· Márai Sándor: Karácsonyi mese

¨együttműködés fejlesztése

¨ Kreativitás fejlesztése

¨ kézügyesség fejlesztése

¨ finommotorika fejlesztése

 

·2-3 csomag színes mézgyertya lap kanóccal.

·Színes műszaki rajzlap.

·Fém lemezlapok

·Toll

·Márai Sándor: Karácsonyi meséje

 

 

 

 

 

 

Ráhangolás

 

1. Mit ünneplünk karácsonykor?

 

2. Miért mondják, hogy a karácsony a szeretet ünnepe?

 

3. Ti hogyan készültök a karácsonyra?

 

 

 

Fő rész

 

4. Csoportok kialakítása. Az egyik csoport mézgyertyát készít, míg a másik karácsonyi üdvözlőlapot.

 

 

 

Befejező levezető rész

 

5. Mese: Márai Sándor: Karácsonyi mese

 

 

 

6. Foglalkozás

 

célja: életjátékok segítségével szociális készségek fejlesztése. Figyelemkoncentráció fejlesztése. Terápiás célzatú beszélgetésekkel a gyerekek gondolkodásának, életszemléletének alakítása.

 

 

 

A foglalkozás anyaga

A foglalkozás feladata

A foglalkozás eszközei

Együttműködés fejlesztő  interakciós játékok,

· Hol játszódik?

· Figyeld meg társad.

· rövid drámajáték. Rögtönzött jelenetek család témakörben.

¨önérzékelés-part-nerészlelés fejlesztése

¨ együttműködés fejlesztése,

¨figyelem-koncent-ráció fejlesztése,

¨ kommunikáció fejlesztése,

¨ érzékszervek finomítása

· tábla-kréta

 

 

 

 

Ráhangoló feladatok

 

1, Alapozó játék

 

Rövid cselekvéssor vagy épp csak egy fotónyi pillanatképet mutatunk, amelyből azonnak rá kell jönniük a gyerekeknek, hol játszódhat az, amit mutatunk. (Pl.: uszoda, hangversenyterem, könyvtár, osztályterem, sportpálya, orvosi rendelő.)

 

 

 

2, Önérzékelés-Partnerészlelés. Társ megfigyelése. (Montágh Imre gyakorlata)

 

„ Balázs a széken felhúzott lábbal ül, bal karjával átöleli a térdét, jobb kezével a széken támaszkodik, fejét pedig jobbra fordítja…stb.)

 

Ez egy nagyon nehéz gyakorlat. Gyerekeknél a fő nehézséget a pontos megfogalmazás jelenti. Az első próbálkozás alkalmával először a gyerekek pontosan utánozzák egymás testhelyzetét, s csak később vagy csak a nagyobbak fejezik ki szóban is észrevételeiket.

 

Lehet csoportokban, versenyt kialakítva játszani, ha már jól megy a gyakorlat.

 

A gyakorlat haszna: fokozza a koncentrációs készséget, növeli a kifejezésbiztonságot, pontosságra szoktat, s az alapja az empátia (beleérzőképeség) fejlesztésének.

 

 

 

Foglalkozás fő része

 

3, Rögtönzött jelenetek

 

Közösség-család témakörben

 

Játsszuk el miért haragszanak, zsörtölődnek a felnőttek, öregek, sőt néha a gyerekek is együtt a családban.

 

Először a munka közös ötleteléssel indul. A táblára felírja a pedagógus a címszavakat. Majd a gyerekek csoportokba verődve előadják a választott jelenetet.

 

 

 

Foglalkozás befejező része

 

4, Levezető játék (gyerekek választása alapján)

 

- Amerikából jöttem

 

- Grimaszjáték (cél: érzékszervek finomítása)

 

A gyerekek 2 sorban ülnek, egymással szemben, velük szemben ül a grimasztükör. Mindenki a sorban torz pofát vág, és a tükör (vele szemben ülő oldal) utánozza. Egymás után végzik a gyakorlatot, s amint meglátták grimaszukat a szembenülőn, rögtön másik grimaszt vágnak. Cél: legyenek a megnyilvánulások minél tarkábbak. Később segítsük a munkát: dühös, vidám, irigy, bámészkodó, gúnyos, sértődött, szemtelen, félénk…stb.

 

 

 

7. Foglalkozás

 

célja: Interakciós játékok segítségével szociális készségek fejlesztése. Szókincsbővítés. Szabályok megértése, betartása.  Figyelem-koncentráció fejlesztése.

 

 

 

A foglalkozás anyaga

A foglalkozás feladata

A foglalkozás eszközei

· „Keresd a közmondást!”

 Szólások-közmondá-sok gyűjtése, ezek értelmezése.

· Együttműködés fejlesztő  interakciós játékok, szólások, közmondások felismerése.

·  „Hír-adó” és „szólánc” játék

· „Hogyan döntöttel?”

¨ verbális emlékezet fejlesztése, szókincs-bővítés

¨ együttműködés fejlesztése,

¨figyelem-koncentráció fejlesztése,

¨ kommunikáció fejlesztése,

¨ beszédhang hallás fejlesztése, figyelem és emlékezet fejlesztése

¨szabálytudat kialakítása, gyakorlása

· tábla-kréta

· előre gyártott szólás és közmondás kártyák.

 

 

 

Ráhangoló feladat

 

1, Közmondások, szólások gyűjtése.

 

Először tisztázni kell mi a közmondás, szólás és szóláshasonlat. Ezt követően közösen gyűjtünk szólásokat, közmondásokat. A jól eljátszhatóakat és a közismertebbeket felírjuk a táblára. Vagy előre gyártott szólás és közmondáskártyákat helyezünk fel a táblára. Minden szólás és közmondás jelentését megbeszéljük.

 

 

 

Foglalkozás fő része

 

2, Interakciós játékok. „Keresd a közmondást” c. játék ötlete alapján,   szólások és közmondások eljátszása

 

A csoportból kimegy egy önként jelentkező. A bent maradók kiválasztanak egy ismert, jól ismert közmondást. A közmondás szavait kiosztják egymás között. Behívják társukat, akinek az a feladata, hogy kérdéseket tegyen fel a csoport tagjainak. A csoport tagjai pedig, körülírják a szót. Fontos, hogy a szavakat úgy kell mondatba foglalni, ahogy a közmondásban szerepel.

 

3, „Hír-adó”

 

Körben ülünk, vagy állunk. A játékot először a játékvezető kezdi. A mellette ülő gyerek fülébe súg egy összetett mondatot. A gyerekek pedig tovább súgják a mellettük ülőnek. Az utolsó gyerek pedig elmondja mit hallott. Cél: pletyka keletkezése. Információtorzulás értelmezése. Megpróbáljuk kideríteni, kinél torzult el a szöveg.

 

4, „Szólánc”

 

A szó utolsó betűjével új szó alkotása. Meg kell határozni a fogalomkört. Pl. tárgy. Ilyenkor csak tárgyakat gyűjtünk. Kezdetben fogalomkör meghatározása nélkül játszunk, hogy mindenki megértse a szabályt.

 

5, „Hogyan döntenél?”

 

A pedagógus helyzeteket ír le. A biztonságos, követendő döntésnél a tanulók felállnak és mozdulatokkal utánozzák az elhangzottakat. Az ártalmas, veszélyes döntési helyzeteknél ülve maradnak, mozdulatlanná merevednek.

 

¨ rámosolyogni valakire

 

¨ könyvet olvasni

 

¨ gyufával játszani

 

¨ új gyerekkel beszélgetni

 

¨ kövekkel dobálózni

 

¨ télen sapkát hordani

 

¨ futkározni a folyosón

 

¨ evés előtt kezet mosni

 

¨ más ennivalóját elvenni

 

¨ betartani a közlekedési szabályokat

 

¨ kiközösíteni valakit

 

¨ az órán jelentkezni

 

¨ firkálni a padot

 

 

 

Foglalkozás befejező része

 

4, Levezető játék (gyerekek választása alapján)

 

- Páros suttogó

 

A gyerekek párban állnak. Egyikük elsuttog egy szót, a másik hangosan elismétli. Az a pár nyer, aki ritkán téveszt.

 

- Grimaszjáték (cél: érzékszervek finomítása)

 

A gyerekek 2 sorban ülnek, egymással szemben, velük szemben ül a grimasztükör. Mindenki a sorban torz pofát vág, és a tükör (vele szemben ülő oldal) utánozza. Egymás után végzik a gyakorlatot, s amint meglátták grimaszukat a szembenülőn, rögtön másik grimaszt vágnak. Cél: legyenek a megnyilvánulások minél tarkábbak. Később segítsük a munkát: dühös, vidám, irigy, bámészkodó, gúnyos, sértődött, szemtelen, félénk…stb.

 

 

 

8. Foglalkozás

 

célja: szabálytudat kialakítás, gyakorlása.

 

 

 

A foglalkozás anyaga

A foglalkozás feladata

A foglalkozás eszközei

Szabályjátékok.

· „Szólánc”

· „Hogyan döntöttél?”

· „Körmese”

· „Számolós”

· „Simon mondja..”

· „Amerikából jöttem….”

 

Szabályjátékok megértése, betartása.

¨ verbális emlékezet fejlesztése, szókincs-bővítés

¨figyelem-koncent-ráció fejlesztése,

¨testséma fejlesztése

¨ kommunikáció fejlesztése,

¨szabálytudat kialakítása, gyakorlása

 

 

 

 

 

Bevezetés

 

1, „Szólánc”

 

A szó utolsó betűjével új szó alkotása. Meg kell határozni a fogalomkört. Pl. tárgy. Ilyenkor csak tárgyakat gyűjtünk. Kezdetben fogalomkör meghatározása nélkül játszunk, hogy mindenki megértse a szabályt.

 

 

 

Fő rész :Szabályjátékok

 

2, „Hogyan döntenél?”

 

A pedagógus helyzeteket ír le. A biztonságos, követendő döntésnél a tanulók felállnak és mozdulatokkal utánozzák az elhangzottakat. Az ártalmas, veszélyes döntési helyzeteknél ülve maradnak, mozdulatlanná merevednek.

 

¨ rámosolyogni valakire

 

¨ könyvet olvasni

 

¨ gyufával játszani

 

¨ új gyerekkel beszélgetni

 

¨ kövekkel dobálózni

 

¨ télen sapkát hordani

 

¨ futkározni a folyosón

 

¨ evés előtt kezet mosni

 

¨ más ennivalóját elvenni

 

¨ betartani a közlekedési szabályokat

 

¨ kiközösíteni valakit

 

¨ az órán jelentkezni

 

¨ firkálni a padot

 

 

 

3, Körmese

 

Körbeülünk, a kör egyik pontján elindul a mese, úgy, hogy mindenki egy „nyomdakész” mondatot mondhat. Ugyanazt a mesét kell folytatniuk, tehát nem lehet leállni vitatkozni.

 

El kell mondani a gyerekeknek, ha nem tetszik a fordulat, azt mondjuk: „De akkor…”

 

Amikor a kör bezárul, véget kell, hogy érjen a történet.

 

 

 

4, „Számolós”

 

Körben állunk.

 

Szabály: pl.: számoljunk párosával 20ig, csak a páratlan számokat mondjuk, számoljunk 5-ösével, 20tól visszafelé 2-esével.

 

 

 

5, „Simon mondja…”

 

Különböző mozgásos cselekvéseket kell végrehajtaniuk a gyerekeknek. De csak akkor szabad követniük az utasítást, ha Simon mondja. Pl.: Simon mondja fogd meg a jobb kezeddel a bal füledet!

 

 

 

Foglalkozás befejező része

 

6, „Amerikából jöttem…”

 

2 gyerek elmutogat valamilyen mesterséget. Segítségképpen megadják a mesterség első és utolsó betűjét. Aki megfejtette a feladványt, az eldöntheti kivel fogja a következő játékot játszani.

 

 

 

9. A foglalkozás

 

célja: Mozgás ügyesség és koncentráció gyakorlása.

 

 

 

A foglalkozás anyaga

A foglalkozás feladata

A foglalkozás eszközei

Mozgásos ügyességi és koncentrációs játékok.

· Utánzó játék

· Lopakodós játék

· Örzők és örzöttek

· Mit tenne a másik?

· Mi változott meg?

· “Hideg-meleg”

¨ kreativitás fejlesztése

¨ együttműködés fejlesztése,

¨figyelem-koncentráció fejlesztése,

¨ emlékezet fejlesztése

 

 

 

 

 

 

Ráhangolás:

 

1. Utánzójáték.

 

Szavakat fogok mondani. Mutassátok meg gyorsan, milyen mozdulat, milyen cselekvés jut eszetekbe róluk. Korcsolyázás, jéghokizás, síelés, evezés, lekvár, kerékpár, repülő, hegy, stb.

 

 

 

Fő rész

 

2.Lopakodós játék

 

A gyerekek körben állnak, egyikük pedig középen áll, csukott szemmel, s magához int valakit a körből, aki lábujjhegyen megközelíti és megpróbálja megérinteni anélkül, hogy a másik meghallaná. A csukott szemű játékos feszülten figyel és abba az irányba mutat, ahonnan zajt hall. Akinek sikerül megérintenie a kör közepén állót, helyet cserél vele.

 

 

 

3. Őrzők és őrzöttek:

 

Az egyik játékos az őr, a terem egyik oldalán áll, háttal a többieknek. Mögötte vannak a kincsek (kendőcskék, labdák stb.) A többi játékos a terem másik oldaláról elindul a kincs felé, amit a saját oldalukra kell átvinni. Az őrnek, csak akkor szabad megfordulnia, ha valami hangot hall. Ha rajtakapta valamelyik játékost a mozgáson, a rajtakapott játékosnak a kiinduló állásba kell mennie. Ha kétszer rajtakapják kiesik. Amikor az őr megfordul a játékosoknak olyan állásba kell állniuk, amely fára, bokorra emlékeztet.

 

 

 

4. „Mit tenne a másik?”

 

A pedagógus vagy a gyerekek közül valaki elmond egy helyzetet.

 

Pl.: a, Találsz az utcán egy pénztárcában 2ezer Ft-ot. Nincs senki a környéken és te már régen szerettél volna megvenni egy szép könyvet.

 

      b, Az iskolában az egy táska mellett találsz egy tollat. Te már régen szerettél volna egy ilyen tollat.

 

      c, Hazamész és látod, hogy a lakásban teljes felfordulás van, az ajtó nyitva, hiányzik a TV.

 

      d, Dolgozatírásra készültök. A tanár véletlenül az asztalon felejti előző napi dolgozatírás példáit.

 

      e, Kikölcsönöztél egy könyvet a könyvtárból. Már régen vissza kellett volna vinned a könyvet, de nem találod.

 

      f, Valamiért megharagudott rád a legjobb barátnőd, már nem akar veled barátkozni.

 

      g, Nagyon szeretnél összebarátkozni valakivel, de ő csak úgy lesz a barátod, ha nem barátkozol, csak azzal, akivel ő.

 

      h, Szeretne valaki a barátod lenni, de te nem akarod.

 

Egy önként vállalkozó gyerek kimegy a teremből, és azon gondolkozik, mit tenne az adott helyzetben. Bennmaradó társai röviden megbeszélik, mit gondolnak ők, mit tenne a kinn lévő gyerek. Majd a kiválasztott gyerek bejön, és elmondja mit csinálna ebben a szituációban. A csoport válaszát és az érintett válaszát összehasonlítják. Megbeszélik a helyes döntést.

 

 

 

Befejező, levezető rész

 

5. Mi változott meg?

 

A csoportból kiválasztunk valakit, akit a nézőknek alaposan meg kell nézniük. Kimegy a kiválasztott játékos, változtat magán valami apróságot, majd visszamegy a terembe. A többieknek ki kell találniuk, mi változott meg rajta. Az lesz a következő kiválasztott, aki rájött a változásra.

 

 

 

6. Hideg-meleg-tűz forró

 

Kiválasztjuk azt a tárgyat, amit elrejtünk. Kimegy egy önként jelentkező a teremből. Addig a többiek alaposan elrejtik a tárgyak. Visszajön a játékos és elkezdi keresni a tárgyak. Ha nagyon messze keresi, azt mondjuk neki, hogy hideg, ha közelít azt, hogy langyos, ha ott áll előtte azt, hogy forró.