Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Agyféltekék működése

2009.10.09

Az agyféltekékről

Az emberi agy két féltekére oszlik. A kérgi idegsejtek egy 3 milliméteres réteget alkotnak, amely főleg neuronok (idegsejtek) testjeiből áll. Ezért ez a rész szürke színű – szürke állomány. A legtöbb ember esetében az agy jobb oldali része felelős a kreatívabb, művészi funkciókért, a bal pedig a logikusabb, elemző funkciókért. A két féltekét egy szövettömeg köti össze, amely átkapcsoló állomásként működik - „hatalmas agyközi kábelrendszer”. Egészséges embereknél az agy integrált egészként működik. A két félteke egyszerre vesz részt a gondolkodásban és a test működésének szabályozásában. Az agy tehát egy egészként működik, téves lenne azt állítani, hogy a két agyfélteke két külön agyat alkot.

Féltekei sajátosságok

A tudósok már az 1800-as évek közepén fontos megállapításokat tettek az egyes agyféltekék sajátosságaival kapcsolatban. Sőt már az egyiptomiak is tisztában voltak azzal, hogy az agy jobb féltekéje irányítja a test bal oldalát, a bal pedig a test jobb oldalát. A modern vizsgáló eszközök és képalkotó eljárások azonban sokkal pontosabb működésbeli különbségekre képesek rámutatni. Leegyszerűsítve az alábbiakat jelenthetjük ki: A két agyfélteke nem azonos módon működik. A bal agyfélteke felelős a beszélt és az írott nyelv, a logika, a számolási képességekért és az elvont, tudományos fogalmakért. A jobb félteke felelős a mintázatok és formák felismeréséért, az arcvonásokra való emlékezésért, a művészetek értékeléséért, a humorért, a zenéért, a táncért, a képzelőerőért és a téri képességekért.

Féltekei dominancia

Általában agyunk bal és jobb féltekéje eltérő módon dolgozza fel az információt. Hajlamosak vagyunk arra, hogy a domináns oldal használatával dolgozzuk fel az információt. Ugyanakkor a tanulási és gondolkodási folyamatok akkor hatékonyabbak, amikor mindkét féltekét bevonjuk ebbe. Ez a kevésbé domináns félteke erősítését jelenti. Van néhány információfeldolgozási stílus, amely minden tanulóra sajátos, egyedi módon jellemző. Ilyen például a lineáris/holisztikus feldolgozásmód. A bal féltekei dominanciával rendelkező személyek az információval lineárisan, sorban, egymás után szeretnek foglalkozni. Ezzel szemben a jobb féltekei dominanciával rendelkező személyek az egésztől szeretnek a részek felé haladni. Egy másik mód a szekvenciális/random feldolgozás. A bal félteke a szekvenciákat szereti. Az ebben domináns személyek például szeretnek listákat, beosztásokat, napi terveket készíteni. A jobb félteke sokkal inkább random. Az ebben domináns személyek egyik feladatról a másikra ugranak, egyszerre több dologgal foglalkoznak, lázadoznak ha heti beosztást kell készíteniük vagy ha utasításokat kell követni. A szimbolikus/konkrét feldolgozásmód egy újabb különbség. A bal agyfélteke szereti a szimbólumokat (pl. betűk, szavak, matematikai jelölések). Az ebben domináns tanulók számára nem okoz nehézséget matematikai formulákat vagy szavak listáját memorizálni. A jobb félteke a konkrét dolgokat szereti. Az ebben domináns személyek látni érezni, tapintani, csinálni akarják a dolgokat. Nehézségeik lehetnek a kizárólag szavakra épülő tanulási környezetben. Ők azt akarják látni, hogy a formula hogyan működik az adott helyzetben, a gyakorlatban. Egy másik mód a logikus/intuitív. A bal agyfélteke logikus módon dolgozza fel az információt. Részletről részletre szereti megismerni az új anyagot és ebből vonja le a következtetést. A jobb féltekés feldolgozás inkább intuitív. Az ebben domináns személyek gyakran megoldják a problémát de nem tudják megmondani, hogy miképpen jutottak el oda. A verbális/nonverbális feldolgozás egy újabb mód. A jobb féltekei dominanciával rendelkező személyek számára nem okoz nehézséget szavakkal kifejezni magukat. A jobb féltekei dominanciával rendelkezők gyakran tudják, hogy mit szeretnének mondani de nem találják meg hozzá a megfelelő szavakat. A különbség markánsan megnyilvánul e kettő között, amikor például útbaigazítanak valakit. Megemlíthetünk még egy feldolgozási módot, ez a valóság-alapú/fantázia-alapú feldolgozásmód. A bal félteke a valóság-alapú dolgokat szereti. Ha egy ebben domináns személy új környezetbe érkezik könnyen alkalmazkodik hozzá. Érdeklődik a szabályok iránt és könnyen követi őket. A jobb féltekés dominanciával rendelkező személy viszont megpróbálja megváltoztatni a környezetet. Gyakran pedig nem veszik észre, hogy valami nincs rendben. Számukra több visszajelzést szükséges adni.

Milyen következtetések vonhatók le mindebből?

Az agyféltekékre eltérő funkciók jellemzőek de az átkapcsoló állomáson (corpus callosum) keresztül állandóan integrálják egymás tevékenységét. Ez az integráció az, ami a mentális működéseket létrehozza. Az igazi kreativitást és tanulást is a két félteke együttes, összehangolt működése alapozza meg. Általánosságban az iskolák viszont a bal agyféltekés gondolkodás előnyben részesítése felé hajlanak, kevesebb figyelmet szentelve a jobbféltekés gondolkodási módoknak. A bal agyféltekés iskolai tárgyak a logikus gondolkodásra, az analízisre és a pontosságra fókuszálnak. Legtöbbször azt sugallják, hogy csak egy helyes megoldás van. A jobb agyféltekés tárgyak viszont az esztétikára, az érzelmekre és a kreativitásra helyezik a hangsúlyt. Mivel a hagyományos iskolákban leginkább “balfétekés” stratégiákat alkalmaznak, a jobb agyféltekei dominanciával rendelkező diákok gyakran alkalmatlannak érzik magukat. Ahhoz, hogy az iskolák orientáltságukban „teljes agyasabbak” legyenek hasonlóan nagy hangsúlyt kell fektetniük a művészetekre, a kreativitásra, a képzelet és a szintézis képességeire is. Valamint jobban figyelembe kell vegyék a tanulók között előforduló információfeldolgozásbeli különbségeket is.

Teljes agy modell

Mi a teljes agy modell?

Az emberi agy működését leíró újabb kutatások eredményeként kialakult tanulási megközelítések, amelyek az új adatok fényében közelítik meg az oktatási helyzetet. Kihangsúlyozzák az aktív tanulás fontosságát, amely során a tanuló újabb és újabb összeköttetéseket hoz létre az egyes agyi területek között. Nagy hangsúlyt helyeznek az érzelmi tényezőkre. Fontosnak tartják a tanulási környezet stressztől és szorongástól való mentességét. Figyelembe veszik az egyéni tanulási stílusokat, a tananyagot számos módon bemutatják és aktiválják.

Milyen megközelítések tartoznak ide?

Például Ned Herrman tanulási modellje, amely Roger Sperry bal/jobb agyféltekei elméletét és Paul MacLean három agy egyben modelljét (hüllőagy, emlősagy, agykéreg) kombinálja és kialakítja az agy körnegyed modelljét. Howard Gardner “többszörös intelligencia” modellje. Peter Shephard “Whole Brain Thinking” megközelítése. Georgi Lozanov “szuggesztopédia” módszere. Walter és Eric Jensen “Brain Compatible Learning” megközelítése. A “Brain Based Learning” megközelítés. Az integrált gyorsított tanulás modellje. A Neuro-Lingvisztikus Programozás tanulási modellje. Néhány technika, amelyet ezek a tanulási megközelítések magukban foglalnak: Mindmapping, Adaptive Hyperlinking, Anchoring, Brain Gym, dráma, vizualizáció, színek és zene alkalmazása, relaxációs technikák.

Milyen alapelveik vannak?

Az emberi agyra vonatkozóan számos alapelvet megfogalmaztak ezek a megközelítések. Íme néhány: Az agy egy komplex, adaptív rendszer. Az agy társas természetű. A jelentés keresése öröklött. A jelentés keresése mintázatokon keresztül valósul meg. Az érzelmek kritikusak a mintázatok szempontjából. Minden agy egyszerre érzékeli és alkotja meg a részeket és az egészet. A tanulás magában foglalja a fókuszált figyelmet és a periférikus figyelmet. A komplex tanulást segíti a kihívás és gátolja a fenyegetettség. Minden agy egyedi módon alakul ki.

Milyen következtetések vonhatók le mindebből?

Leslie Hart szerint ha anélkül tanítunk, hogy tudnánk hogyan működik az agy, akkor az pontosan olyan, mintha anélkül terveznénk kesztyűt, hogy tisztában lennénk a kéz anatómiai felépítésével. Az emberek különböző előnyben részesített gondolkodási és tanulási stílussal rendelkeznek. Ezek meghatározzák miképpen dolgozzák fel, raktározzák, hívják elő és értelmezik az információt. Minden tanulócsoport különböző gondolkodási és tanulási stílussal rendelkező egyénekből áll, akik az információt eltérő módokon értelmezik. A hatékony tanulás „teljes agyas” vagyis az agy összes mentális folyamatait kihasználja. A tanárok és a trénerek jellemzően saját gondolkodási és tanulási stílusuknak megfelelően rendezik el a tanulási folyamatot. Ezekből adódóan újra kell vizsgáljunk minden tanulásra és tanításra vonatkozó előfeltevésünket. Minden tanuláskor annak tartalmát, megtervezését és kivitelezését „teljes agyassá” kell tenni annak érdekében, hogy az összeegyeztethető legyen a különböző gondolkodási és tanulási stílussal rendelkező tanuló számára. Így válik a tanulás is aggyal összeegyeztethetővé, „agybaráttá”.