Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A képességfejlesztés célja és feladata

2009.02.20

A képességfejlesztés célja és feladata

Az alsó tagozaton belül egy kisebb fejlesztési egységnek tekintjük az 1–3 évfolyamot. Ennek megfelelően további szakaszolással dolgoztunk a célok, feladatok lebontásában.

Első fejlesztési szakasz (1–3. évfolyam)

A gondolkodási képességek fejlesztése

– A pontos érzékelés kialakítása, tárgyak, személyek, jelenségek felismerése, megnevezése, felsorolása

– Összehasonlítás személyek, tárgyak, tárgyképek tulajdonságai szerint (szín, alak, forma, nagyság, mozgás, mennyiség). A feltárt lényeges tulajdonság alapján az azonos és megkülönböztető jegyek többszempontú összehasonlítása

– Differenciálás például nagyság, szín, színárnyalat, mozgás szerint (tárgyak, személyek, jelenségek, mennyiségek csoportosítása a jellemző jegyek említésével, megkülönböztetés a minőség és mennyiség alapján, rendezés)

– Emlékezet: Személyek, tárgyak, szimbólumok megjegyzése, felsorolása, egymásutánisága, szekvenciák megjegyzése cselekedetekre, visszaemlékezés cselekvésre, történésre, tárgyakhoz, személyekhez kapcsolódó tevékenység felidézése

– Figyelem: Egyszerű, majd bonyolultabb utasítások végrehajtása, meghatározott cselekvés elvégzése, gyors reagálás az utasításokra, többféle mozgás, vagy cselekvés végrehajtása egymás után, összpontosítás a feladatra, céltudatos feladatvégzés

A motoros képességek fejlesztése

– A motoros képességek fejlesztésének célja és feladata a testvázlat kiépítése, a különböző testhelyzetek tudatos érzékelése, változtatása, a testrészek mozgatása különböző testhelyzetekben, a saját testhez viszonyított irány- és térbeli helyzet felismerése.

– Finommozgás fejlesztése, vizuomotoros koordináció kialakítása; nagymozgások lendületes végzése, egyensúlygyakorlatok, ügyességi gyakorlatok

– Mozgások megkülönböztetése (tempó, erősség, ritmus)

A tér- és időbeli tájékozódási képesség alakítása

– A térbeli helyzet felismerése, megnevezése (fent-lent, elöl-hátul-középen)

– Térbeli helyzetek megfogalmazása – relációs szókincs fejlesztése

– Időbeli tájékozódás: visszaemlékezés történésekre, cselekvésekre – időpont (Mikor?); időköz

(Mettől meddig?) Az idő ritmusa, a természet ritmusa, ritmikusan ismétlődő állapotok megfigyelése

Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák 17

A kommunikációs képességek fejlesztése

– A beszédindíték, beszédkedv fokozása (a figyelem fejlesztésével), beszédkésztetés, ösztönzés, beszédminták

– Helyes beszédlégzés, tagolás (rigmusok, mondókák, gyermekversek), szünettartás, beszédhangok, toldalékok pontos, tiszta ejtése, helyesejtés, a fonematikus hallás fejlesztése

– A beszédhelyzethez alkalmazkodó hangerő, hanglejtés, beszédtempó, ritmus

– A szókincs gyarapítása, aktivizálása

– Az olvasott, a tanult témához kapcsolódó szógyűjtés, kifejezések beépítése a beszélt nyelvbe

– Az olvasás-írás tanulásában mutatkozó fejlődési lemaradások, nehézségek leküzdésének feladatai: az olvasás irányának gyakorlása, sortartás, sorváltás, magánhangzók differenciálása (időtartam, ajakállás, artikulációs mozgás szerint), mássalhangzók megkülönböztetése (zöngés, zöngétlen), betűfelismerési gyakorlatok, hanganalízis, összeolvasási gyakorlatok

– Az írásmozgás fejlesztése: a görcsös, szaggatott, lassú írásmozgás korrekciója, írásmozgások sorrendje, mozdulatok gyakorlása, a hangok, betűk közötti asszociációs kapcsolat megerősítése

Szociális képességek fejlesztése

– Pontos diagnózis kialakítása a viselkedés elemzése nyomán

– Megfelelő kötődések, viszonyulások kialakítása, szabályok felismerése, értelmezése, betartása, a társas viselkedés formáinak ismerete, gyakorlása, önfegyelem kialakítása

– A kulturális hátrányokból eredő viselkedési formák megváltoztatása

Második fejlesztési szakasz (4–6. évfolyam)

A második fejlesztési egységben a már felsorolt korrekciós területek és feladatok ismétlődnek, de mélyebb tartalommal és magasabb követelményekkel jelennek meg.

A gondolkodási képességek fejlesztése

– Az újonnan szerzett és a már meglévő ismeretek között kapcsolat kialakítása

– A lényeges – megegyező és eltérő – jegyek kiemelése, összehasonlítások, eltérések, különbségek megfogalmazása, differenciálása

– A verbális szint megerősítése, gyakorlása feladatokon, műveleteken, feladat- és műveletrendszerekben (az általános, a különös, a fölé-, mellérendeltség, egyidejűség, a szempontváltás, a megfelelő gyűjtőfogalomba való besorolás)

Tanulási képességek

– A szándékos tanulás, az önálló, a meghatározott célra irányuló tanulás kialakítása

– Önálló tanulási módszerek, technikák gyakorlása

– Az önellenőrzés formái

– A koncentráció növelése a tanulás idején – zavaró ingerek kiszűrése, a kudarc, a nehézség leküzdése, újrakezdés, próbálgatás, ismétlés

Kommunikációs képességek

– Az összefüggő beszéd megerősítése, javítása sokféle kommunikációs helyzetben

– Nyelvi készségek kialakítása konkrét tanulási folyamatokban

– A nyelvi megnyilatkozások tartalmi-formai alakítása, információk szóban, írásban

– Szövegelemzés az olvasottak alapján, szövegalkotás szóban, írásban

– Grammatikai gyakorlatok, a helyesírási hibák elemzése, okfeltárás (hiányos szabályismeret, a gyakorlás, automatizáltság hiánya, beszédhiba); az okokra irányuló fejlesztő feladatrendszer